• Szigetköz
    Hazánk egyik legszebb, legérintetlenebb és mégis sokak által ismeretlen tájegysége a Szigetköz. Ez az Európában is egyedülálló vízi világ a Duna szülötte. Itt minden talpalatnyi földet a Duna hordott össze és alakított a mai képére, a mellékfolyói és a szél segítségével. A szomszédos hegyekből érkező folyam itt lelassult, és lerakta hordalékát, zátonyokat és szigetek százait építve belőle.
  • A szilva
    A Duna alsó folyásánál, Perzsiában, Örményországban és a Kaukázusban kereshetjük a szilva őshazáját - ameddig a történelmi emlékezet vissza tud nyúlni az elsuhanó időben. Ezekről a vidékekről a görögökön és rómaiakon keresztül jutott el Közép-Európába ez az ízletes, sok szempontból értékes gyümölcs.
  • Tavaszi szél vizet áraszt...
    Bizonyára sokan ismerik a gyönyörű népdalt, amelynek kezdő sorát használtam fel címnek. Még többen éreztek, vagy érezik át a társ utáni sóvárgást, amit a karácsony ideje, majd a tavasz zsongása felerősít. Vágyódó tekintettel és összeszoruló szívvel nézni a boldog párokat - sokak által megélt érzés.
  • Ünnepelj ma velünk!
    Ha azt mondom ünneplés: mi jut az eszükbe? Legtöbb embernek az ünnepnapok eseményei, amit nehéz elképzelni is ital, mértéktelen evés, éjszakázás nélkül. Olyan időszak, amikor mindkét végén szokás égetni a gyertyát.





 

Elérhetőségeink
Dr. Ősz-Farkas Ernő,
2119. Pécel,
Ráday u.12.
Tel. +36 30/ 664 3000.
E-mail

Érdekes cikkek

A sejt csodája
  |  Cikkek  |  2010.09.22 14:40
Cimkék: sejt, csoda, Isten

A 19. század tudósai az élõ sejtet nagyon egyszerû szervezetnek gondolták el: a mikroszkóp lencséjén át egy vékony hártyával határolt élõ szervezetet lehetett látni, amelynek jól körülhatárolható néhány alkotóeleme közül a legjellegzetesebb a folyadékban úszó sejtmag volt.

Azóta a kutatók felfedezték, hogy több száz alkotóelembõl tevõdnek össze, és több ezer eddig megismert feladatot látnak el, de még mindig nagyon messze vannak a sejtek szerkezetének és mûködésének a megértésétõl. Ma már tudjuk, hogy „egyszerû” sejt nem is létezik. Értjük, hogy a legegyszerûbb egysejtû élõlény is sokkal összetettebb, mint bármilyen emberi építmény. Nincs olyan földi laboratórium, amely utánozni tudná a legkisebb élõ szervezetekben végbemenõ folyamatokat. Minél többet tanulunk, annál inkább rádöbbenünk, hogy képességeinket meghaladja a legegyszerûbb sejt fizikai, kémiai szerkezetének részletes megismerése. 
 
Intelligens Alkotó
Az ember leleményességének, ügyességének láttán elmondhatjuk, hogy bámulatosan összetett szerkezetek kigondolására és megalkotására képes. Egy ûrhajó összeállítása, mûködtetése nem is egy ember mûve, hanem jól összehangolt munkacsoportok tervezésnek és kivitelezésnek eredménye. Ugyanezt mondhatjuk el a ma már egészen általánossá vált digitális eszközökrõl. Bonyolultságukat tekintve azonban még meg sem közelítik a teremtett lények összetettségét, szín- és formagazdagságát, bármilyen képzett szakemberek állították is elõ. Ezek az emberi ésszel még felfogható szerkezetek azonban igen távol vannak az élõlények bonyolultságától – ugyanakkor ezeket az eszközöket gondos tervezõ és kivitelezõ munka hozta létre. Az élet csodája láttán fürkészve keressük az élet alkotóját, aki oly sok bizonyítékot hagyott önmagáról.
 
Erõmûvek és gyárak a sejtben
Ezeknek a bizonyítékoknak egyike az élõ sejt. (Lásd az ábrát!) Ebben energiát elõállító erõmûvek, fehérjetermelõ gyárak vannak. A legkülönfélébb vegyi anyagokat jól összehangolt szállítójármûvek juttatják el a megfelelõ helyre. A sejthártya döntéseket hoz arról, hogy mi léphet be a sejtbe, mi hagyhatja el azt. A sejtmag irányítja a sejt minden életfunkcióját, miközben a szaporodáshoz szükséges tervrajzokat is torzításmentesen tárolja. (Bármely cég megelégedne olyan emberalkotta szerkezettel, amely önmagának a reprodukálására képes.) Minden sejt határozott cél elérésére végez folyamatos munkát, amely tevékenység mögött tervezõ és végrehajtó intelligencia húzódik meg csendesen, alázatosan.
 
Egységes rend
A sejtek mûködésében célszerûség látható. Ezt a rendet sok gondolkodó felfedezte, miközben a teremtés nagyszerûsége, csodája tiszteletteljes meghajlásra késztette õket. Így olvashatjuk Aquinói Tamás érvelését: „Lehetetlen, hogy egymástól különbözõ s egymással ellenkezõ dolgok egységes rendben egyesüljenek, mégpedig mindig vagy legtöbbször, ha csak nem valami irányítás folytán, amely valamennyit s minden egyest bizonyos cél felé törekedni indít. Márpedig a világban a legkülönbözõbb dolgokat látjuk egységes rendbe tömörülni s nem csak ritkán s véletlenül, hanem minden vagy a legtöbb esetben. Kell tehát valakinek lenni, akinek gondviselése által ma a világ vezettetik s ezt a valakit Istennek nevezzük”.
A legrégebbi megfigyelések csak a láthatókra korlátozódtak. A szabad szemmel nem látható részletek megnyílása azonban ugyanazt a csodálatot és áhítatot váltja ki a mai szemlélõbõl is.
 
 01.jpg 02.jpg