• Szigetköz
    Hazánk egyik legszebb, legérintetlenebb és mégis sokak által ismeretlen tájegysége a Szigetköz. Ez az Európában is egyedülálló vízi világ a Duna szülötte. Itt minden talpalatnyi földet a Duna hordott össze és alakított a mai képére, a mellékfolyói és a szél segítségével. A szomszédos hegyekből érkező folyam itt lelassult, és lerakta hordalékát, zátonyokat és szigetek százait építve belőle.
  • A szilva
    A Duna alsó folyásánál, Perzsiában, Örményországban és a Kaukázusban kereshetjük a szilva őshazáját - ameddig a történelmi emlékezet vissza tud nyúlni az elsuhanó időben. Ezekről a vidékekről a görögökön és rómaiakon keresztül jutott el Közép-Európába ez az ízletes, sok szempontból értékes gyümölcs.
  • Tavaszi szél vizet áraszt...
    Bizonyára sokan ismerik a gyönyörű népdalt, amelynek kezdő sorát használtam fel címnek. Még többen éreztek, vagy érezik át a társ utáni sóvárgást, amit a karácsony ideje, majd a tavasz zsongása felerősít. Vágyódó tekintettel és összeszoruló szívvel nézni a boldog párokat - sokak által megélt érzés.
  • Ünnepelj ma velünk!
    Ha azt mondom ünneplés: mi jut az eszükbe? Legtöbb embernek az ünnepnapok eseményei, amit nehéz elképzelni is ital, mértéktelen evés, éjszakázás nélkül. Olyan időszak, amikor mindkét végén szokás égetni a gyertyát.





 

Elérhetőségeink
Dr. Ősz-Farkas Ernő,
2119. Pécel,
Ráday u.12.
Tel. +36 30/ 664 3000.
E-mail

Érdekes cikkek

A szilva
  |  Cikkek  |  2011.03.08 17:42
Cimkék: szilva

A Duna alsó folyásánál, Perzsiában, Örményországban és a Kaukázusban kereshetjük a szilva őshazáját - ameddig a történelmi emlékezet vissza tud nyúlni az elsuhanó időben. Ezekről a vidékekről a görögökön és rómaiakon keresztül jutott el Közép-Európába ez az ízletes, sok szempontból értékes gyümölcs.

Szilvakavalkád
Plinius (Kr. u. 23-79.) a szilvák sokféleségéről beszél. Ma is számos fajtacsoportot sorolnak fel a növényhatározók: ringló, tojásszilva, datolyaszilva, mirabella... Vadon élő rokona a cserjésekben, erdőszéleken, utak mentén gazdagon gyümölcsöt termő kökény.
Ha az eldobott szilvamagból felnövő kicsiny fa termőre fordul, apró, kellemes ízű gyümölcsét hamar megmutatja. A cseresznyeszilvának – nem rokon a cseresznyével, csak a termés nagysága miatt nevezik így – vörös levelű változatát szívesen ültetik díszfának.
A szilva – és természetesen a ringló – beltartalmi értékei közül említésre méltó a 13 % körüli cukortartalom. Ezért a cukorbetegek legyenek óvatosak ennek fogyasztásával! A vörös szilvában kicsit kevesebb cukor van: kb. 10%.

Kék vagy piros?
A vörös szilvához kapcsolódik egy olyan történet, amely a kertben tevékenykedő családoknál gyakran lejátszódik, amikor a szülő gyermekének a kert növényeit mutatja be. Ez pedig így hangzik:
– Édesapám, milyen szilva ez?
– Kék szilva.
– Akkor miért piros?
– Mert még zöld.
Ebben a történetben a szójáték mögött bölcs tanítás rejlik. Az éretlen gyümölcs fogyasztásra alkalmatlan, mert a testünket egészségesen építő anyagok még nem alakultak ki benne. A teljes érésre van szükség ahhoz, hogy egészségünket biztosítsuk. A piacon kapható gyümölcsök olykor éretlen állapotban kerülnek leszedésre azért, hogy szállíthatók legyenek. A kényszerérés során – mivel a fával a korábbi, az éréshez feltétlenül szükséges kapcsolat megszűnt – az emberi szervezetet harmonikusan tápláló anyagok nem alakulnak ki.

Télen lekvárként fogyaszthatjuk
A hazai szilvafélék íz- és zamatanyaga páratlan. A szilvafélék közül különösen a besztercei szilva jelentős, amelynek kellemes zamatát akkor élvezhetjük igazán, ha teljesen megérett. Ebből igen finom lekvár készíthető. Régen általános gyakorlat volt, hogy hatalmas üstben nagy mennyiségű lekvárt főztek, hosszú kanállal folyamatosan kavarva, hogy le ne égjen, s minél jobban besűrűsödjön. Így volt biztosítható az, hogy a kellő sűrűségű lekvár a víz elpárolgása miatti magas cukortartalom következtében már nem romlott meg; tartósítószer és cukor hozzáadása nélkül egész télen elállt. A vitamintartalma ekkor erősen megfogyatkozott ugyan, de egészségkárosító, mesterséges anyagokat nem tartalmazott. Ehhez hasonló, egészséget biztosító lekvár mai konyhában is készíthető. A megmosott, kimagozott szilvát teljes forrástól számítva 20 percig még forraljuk állandó kavarás mellett. Tisztára mosott befőttes üvegekbe tesszük; cukor és tartósító nélkül is tárolható egészen a következő évi friss gyümölcsökig. Fogyasztáskor sem kell édesíteni, mert amellett, hogy íze édes, az ízek harmóniája a teljesség érzetét adja a fogyasztónak. Tároláskor arra kell ügyelni, hogy a celofánnal fedett üvegek szellős helyen legyenek, hogy meg ne penészedjenek.

Különleges csemege
A szilva aszalva is jól tárolható. Egyes vidékeken általános gyakorlat volt az, hogy a jól megérett szilvát kiputtyogtatták (a kifejezés szokatlan; azt jelenti, hogy kis nyomásra kijött a mag). Ez azért lehetséges, mert a gyümölcs húsából könnyen kicsúszik a magja, helyére pedig frissen tört dióbelet tettek, s így aszalták meg. Ezzel az egyszerű eljárással a dióbél avasodása nem következett be, mert a megaszalt szilva védelmet biztosított. Téli csemegének ma is kiváló lehet, amikor nyalánkságnak szinte kizárólag a sok bajt okozó cukorkát, csokoládét kínálják mindenhol. A szilva nyersen és aszalva egyaránt hasznos, a bélműködést szabályozza.
A népi gyógyászatban a kökény virágját, valamint a nyers és az aszalt termést egyaránt fogyasztják. Leveléből élvezeti célra tea készíthető. A hamvaskék színű, erősen fanyar gyümölcsnek a terméseit akkor gyűjtik, amikor a dér már megcsípte azokat.

Kutassuk a teremtés csodáit: ezekből áldás fakad!

 
 01.jpg 02.jpg